Európai kkv-k és a szellemi tulajdon védelme
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2016. június 14-én hozta nyilvánosságra legújabb elemzését Intellectual Property (IP) SME Scoreboard 2016 címmel. Az európai kis- és középvállalkozások szellemitulajdon-védelmi tudatosságát és szokásait felmérő riport 9 ezer regionális kkv megkérdezésével készült. A szellemitulajdon-védelmi eszközzel bíró cégek 60%-a nyilatkozott pozitívan annak hatásairól, hogy oltalomban részesítették valamely szellemi terméküket. Ez a lépés hozzájárult a hírnevük javításához, a bevételeik növeléséhez, a nagyobb piaci bizalom kiépítéséhez és a hosszú távú üzleti kilátások javulásához.
A gazdasági szereplők lajstromozást igénylő és azt nélkülöző eszközöket is alkalmazhatnak szellemi termékeik védelmére. A megkérdezettek körében a domén nevek regisztrációja és az üzleti titkok bizonyultak a legnépszerűbb ilyen eszközöknek, megelőzve a védjegyet. A riport szerint számos európai kkv nem rendelkezik kellő ismerettel ahhoz, hogy hatékonyan tudjon dönteni a megfelelő szellemitulajdon-védelmi portfólió kialakításáról.
A válaszadók elsősorban a másolás elleni védelem miatt oltalmazzák szellemi tulajdonukat. Ez azért is fontos motiváció a kisebb cégek számára, mert a kkv-k harmada korábban már tapasztalta a szellemi termékükkel való visszaélést. Ez a jelenség ugyan minden cégméretet érint, ám a megkérdezett középvállalkozások számára ez jelenti a legnagyobb problémát.
A jogorvoslati eljárást tekintve a kkv-k előnyben részesítik a peren kívüli megegyezéseket, mert a bírósági procedúrát túlságosan időigényesnek és költségesnek ítélik meg. Talán ennek is betudható, hogy az elmúlt években a cégek 12%-a semmilyen úton nem lépett fel az ellenük elkövetett jogbitorlással szemben.
A szellemitulajdon-védelmi eszközöket nem alkalmazó európai kkv-k 35%-a szerint nem származik előnyük az oltalomból. Ezen felül ezeket a cégeket más okok is negatívan befolyásolják: az oltalmazási eljárás ismeretének hiánya, az oltalmazás bonyolultsága és jelentős költsége, illetve a pereskedés lehetőségétől való tartás.
A megkérdezett 208 magyarországi innovatív kkv az egyes védelmi formák közül a védjegyet tartja a legfontosabbnak (38%), amit a formatervezésiminta-oltalom (19%) és a szabadalom (10%) követ. Az alternatív eszközöket tekintve a domén nevek (38%) és a titoktartás (33%) a legjelentősebbek. Hazákban is igaz, hogy az oltalmazó cégek több szellemitulajdon-védelmi ismerettel rendelkeznek, mint a nem regisztráló társaik: az előzőek 27%-a, míg az utóbbiak 12%-a bír magas szintű tudással ezen a téren. A védelmi formák fontossága nem minden esetben áll arányban az alkalmazási mutatókkal: a magyar kkv-k 53%-a alternatív megoldásokat részesít előnyben, 49%-a nemzeti védjeggyel, 37%-a szabadalommal, 35%-a pedig európai uniós védjeggyel rendelkezik. A magyar cégek 75%-a a másolás megelőzése, 57%-a cég vagy termék értékének vagy hírnevének növelése, 42%-a pedig a nagyobb jogi biztonság végett oltalmaztat. Az ügyfelek a legtöbb releváns információt külső tanácsadóktól (49%), az internetről (44%), illetve a nemzeti hivataltól (20%) szerzik be. Az oltalomszerzési eljárás kellemetlenségeit vizsgáló kérdés esetében a magyar megkérdezettek 45%-a vallotta azt, hogy nem volt nehézsége a folyamat során, 28%-a az időigényességet, 22%-a pedig a költségességet jelölte meg válaszként. A magyar kkv-k az oltalmaztatásról elsősorban az alábbiak miatt mondanak le: a kérdőívben meg nem nevezett egyéb okok (40%), az oltalomból nem származik előny (23%), illetve a szellemi termék nem elég innovatív ahhoz, hogy oltalomban részesülhessen (13%). A hazai gazdasági szereplők 24%-a tapasztalt jogbitorlást, 48%-a ellen nem követtek el ilyen visszaélést, 28%-a pedig nem tudja, hogy érintett lehetett-e ilyen ügyben.
A teljes riport angol nyelven letölthető az EUIPO honlapjáról:
https://euipo.europa.eu/tunnel-web/secure/webdav/guest/document_library/observatory/documents/sme_scoreboard_study_2016/sme_scoreboard_study_2016_en.pdf.