Design és fenntarthatóság: mára szinte kötelező a vállalkozások életében

Idén is sikeres rendezvénnyel köszöntötte a Design Világnapot a Magyar Formatervezési Tanács június 29-én. A World Design Organization által életre hívott kezdeményezés: a Design Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az ipari formatervezés sokoldalú szerepére, valamint, hogy eszmecserét kezdeményezzen különböző szakterületek között. Az idei rendezvény a Thinking Outside the Box: A Manifesto for Responsible Production and Consumption mottó jegyében került megrendezésre, melyet hazánkban egy, a fenntarthatóság és a design kapcsolatrendszeréről szóló kerekasztalbeszélgetés elemzett.  A felkért szakértők azt vitatták meg, milyen újszerű módokon fejleszthetők a vállalkozások a design segítségével, egyúttal a társadalom által egyre inkább elvárt és üdvözölt fenntarthatósági elveknek is érvényt szerezve.

A Bálna Budapestben található Hygge rendezvényhelyszínre szervezett beszélgetésen részt vettek:

  • Ács Zoltán, a Design Terminál szakmai igazgatója;
  • Gálik Györgyi, a londoni Royal College of Art School of Design szakának designinnováció mérnök doktorandusza, egyben a Future Cities Catapult, a brit kormányzati innovációs központ kutatója;
  • Hosszú Gergely, négyszeres Red Dot díjas designer, a CO&CO Designcommunication Kft. tulajdonos-ügyvezetője;
  • Koós Pál, Ferenczy Noémi-díjas formatervező, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a Design Intézet igazgatója, a Magyar Formatervezési Tanács elnökhelyettese;
  • Osvárt Judit, a Design Hét Budapest projektvezetője, a Magyar Formatervezési Tanács tagja.

A beszélgetést Radácsi László PhD, a Budapesti Gazdasági Egyetem fenntarthatósági szakértője vezette a Hygge előadóterét zsúfolásig megtöltő, érdeklődő közönség előtt. Elsősorban arra volt kíváncsi, hogy beszélgetőtársai miként élik meg a hétköznapokban a design, a fenntarthatóság és a vállalkozás adott esetben egymásnak ellentmondó céljait. A meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy ma már sokkal kevésbé megterhelő a fenntarthatóság elveinek megfelelően irányítani egy vállalkozást. Az idők folyamán a fenntarthatósági elveknek való megfelelés az „úri hóbortból” átkerült a versenyelőnyök közé, mely mára megkerülhetetlen tényezőként határozza meg a vállalkozások életét, sikerességét. Ebben nagy a hasonlóság a design integrációjával: ma már nem csupán szükséges plusz a designerek bevonása a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, vállalatmenedzsmentbe, hanem nélkülözhetetlen lépés ahhoz, hogy egy vállalkozás komolyan megvethesse a lábát a piacon.

Mindezt elsősorban a fogyasztói elvárások kényszerítik ki, azonban a vállalkozások összességének is felelőssége, hogy transzparens működéssel és az innovatív megoldások bátor alkalmazásával juttassák kifejezésre hajlandóságukat a társadalmi és ökológiai közjó érdekében való működésre. Némileg eltértek a nézetek abban a tekintetben, hogy lehet-e definíciószerűen képes egy vállalkozás minden szempontból fenntarthatóan és designorientáltan működni, és növekedése, fejlődése ellenére is minimalizálni ökológiai lábnyomát, befektetési kockázatait. Megoszlottak a vélemények a tekintetben, hogy a fenntarthatóság és a fogyasztói orientáció mellett a környezeti értékek hangsúlyozása csupán korszerű marketingfogás-e a vállalatok részéről, vagy pedig valós elköteleződés a külső szemmel nem látható hétköznapi működésük szintjén is. Azonban abban egyetértettek a szakértők, hogy olyan változatos ezen a területen a jó példák köre, és olyan ütemben növekszik, hogy a fenntarthatóságra őszintén törekvő cégek bőségesen tudnak válogatni a követendő eljárásokból. Ezáltal azok a cégek is, akik ódzkodnak egy komplex fenntarthatósági stratégia kialakításától, a legjobb gyakorlatok elsajátításával és alkalmazásával apró lépésekben, napról napra érhetnek el kézzelfogható eredményeket. Ezt pedig szükségszerűen visszaigazolja piaci eredményességük.

A beszélgetésben kitértek a szakértők arra is, hogy mi az, ami a szájhagyományon túl a helyes gyakorlat terjedését még segítheti. A tudásmegosztás szervezett formáját, az oktatás szerepét, valamint az állami szabályozás felelősségét jelölték még meg olyan tényezőkként, amik elősegíthetik a fenntarthatósági elveknek a vállalatok életébe való begyűrűzését, amellett, hogy elengedhetetlen a vállalatok belső megújulása, igazodva a fogyasztó fenntarthatóságra irányuló elvárásaihoz. A szakértők külön is felhívták a figyelmet arra, hogy már induló vállalkozásként érdemes a fenntarthatóságra és a designra áldozni, és beépíteni az üzleti tervbe, ugyanis később sokkal nehezebb szakítani a rossz gyakorlatokkal, és bejáratott hibás működési elveket korszerűsíteni.

A kerekasztalbeszélgetést követően, a Design Világnap részeként debütált a Magyar Formatervezési Tanács szervezésében évente megrendezésre kerülő Design Hét Budapest által szerkesztett, 2017-es Budapest Design Map is. A praktikus, könnyen használható térkép segítségével a város mintegy 150 tematikus lokációja kereshető fel, így többek között designbútor-üzletek, divat- és ékszertervezők bemutatótermei, műhelyek, múzeumok, valamint szakmai intézmények is. A Budapest Design Map ezzel a fővárosi designélet legátfogóbb turistakalauza, mely mintegy 200 fővárosi helyszínen kerül terjesztésre, 15.000 példányban.

2017/07/28