A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 4.
Hogyan definiálhatók egy ország kreatív iparágai, és mérhető-e teljesítményük? Hányan dolgoznak a szerzői jogi szektorokban? Hogyan alakult nemzetgazdasági súlyuk a gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak begyűrűzése következményeként? Melyek a legfontosabb szerzői jogi ágazatok fejlődési irányai?
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala immáron negyedik alkalommal végezte el a magyar kreatív szektorok nemzetgazdasági súlyát meghatározó felmérést. A Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO által kidolgozott, nemzetközileg elismert metodika alkalmazásával, a legfrissebb 2011. tárgyévi statisztikai adatok felhasználásával készített összehasonlító vizsgálat alapján a szerzői jogi ágazatok súlya a korábban tapasztalt pozitív tendenciát megtörve mérséklődött a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értékben és a foglalkoztatásban. Ennek ellenére a magyar kreatív ágazatok továbbra is elismerésre méltó teljesítményt mutatnak mind a hazai húzóágazatok között, mind nemzetközi összehasonlításban.
A tartalomból:
- A vizsgálat módszertana
- A szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítménye
- A primer szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya
- A szerzőijog-függő technikai háttérágazatok gazdasági súlya
- A részlegesen szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya
- Az egyéb kiszolgáló ágazatok gazdasági súlya
- A szerzői jogi ágazatok külkereskedelmi forgalma
- Fejlődési trendek a primer szerzői jogi ágazatokban:
- Sajtó és irodalom
- Zene, színház, fesztiválok
- Múzeumok
- Filmalkotás és videó
- Rádió és televízió
- Hirdetés, reklám
- Információ és kommunikáció
A könyv személyesen megvásárolható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélszolgálatán (1054 Bp. Akadémia u. 21. Tel: 474 5561), vagy megrendelhető a promocio [169] hipavilon [961] hu címen.
2014. június 11.