Tájékoztató az ügyfeleknek az SZTNH informatikai rendszerét ért külső támadásról

Amint arról a sajtó is beszámolt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) informatikai rendszerét a közelmúltban támadás érte, amelynek következtében közzététel előtt álló szabadalmi dokumentumok kerülhettek a támadó birtokába. Az SZTNH erre figyelemmel fokozta az információbiztonság érdekében tett intézkedéseit, megtette a szükséges intézkedéseket a további visszaélések megakadályozása és az elkövetők felderítése érdekében, a potenciálisan érintett szabadalmi bejelentéseket pedig azonosította. Az ilyen bejelentések benyújtóit az SZTNH levélben keresi meg annak érdekében, hogy az esetből következő kockázatok kezelhetők legyenek, és a bejelentőket ne érhesse hátrány. Azok az ügyfelek, akik nem kapnak ilyen értesítést, biztosak lehetnek abban, hogy szabadalmi bejelentésük nem esik a támadás által érintett körbe.

Lényeges, hogy az SZTNH nem hozott nyilvánosságra és nem tett hozzáférhetővé egyetlen közzététel előtt álló szabadalmi dokumentumot sem, és mindeddig a rosszhiszemű informatikai támadás által potenciálisan érintett szabadalmi bejelentések sem jutottak nyilvánosságra.

Az érintett bejelentések esetleg mégis bekövetkező jogsértő nyilvánosságra jutása kapcsán ugyanakkor - az ügyfelek tájékoztatása és a publikációból fakadó hátrányok elhárítása érdekében - feltérképeztük az oltalomszerzési esélyekre gyakorolt hatásokat. Megállapítható, hogy az érintett szabadalmi bejelentések tartalma az informatikai támadás következtében nem jutott olyan módon nyilvánosságra, amely akár a belföldi, akár a külföldi oltalomszerzést akadályozná vagy hátráltatná.

I. A hazai szabadalmazási esélyek szempontjából vizsgálva, a még közzé nem tett dokumentumokhoz való illetéktelen hozzáférésnek nincsen negatív hatása: a szabadalom megadására irányuló eljárásban az SZTNH az elsőbbség napjára (azaz a bejelentés vagy az elsőbbségi iratként megjelölt korábbi külföldi bejelentés napjára) nézve vizsgálja az oltalomképességi feltételeket, és a megadott szabadalomból eredő jogi oltalom is a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik. A bejelentés tehát csak olyan időpontban kerülhetett illetéktelen kezekbe, amikor a nyilvánosságra hozatalnak már nincs újdonságrontó hatása.

II. 1. A külföldi szabadalmazási esélyek szempontjából vizsgálva, azok a bejelentések, amelyeknek a tartalma az uniós elsőbbség érvényesítésére nyitva álló 12 hónapon belül kerülnek jogsértő módon nyilvánosságra, nem szenvednek hátrányt az újdonság megítélésénél, mivel az uniós éven belüli nyilvánosságra kerülés nem újdonságrontó. Ebből következően az elsőbbségi időponttól számított egy éven belül a szabadalmi bejelentés külföldön bárhol megtehető ugyanarra a találmányra nézve attól függetlenül, hogy a hazai bejelentés napját követően a bejelentés tartalma nyilvánosságra került.

II. 2. A külföldi szabadalmazási esélyek szempontjából vizsgálva, azok a bejelentők, akiknek a bejelentése az uniós elsőbbség 12 hónapján túl, de a 18. hónap elteltére tervezett közzététel időpontja között jut jogsértő módon nyilvánosságra, és ebben az időszakban kívánnak külföldi szabadalmi bejelentést tenni, a találmány újdonságának megítélésénél az ún. türelmi idő jogintézménye miatt nem szenvednek hátrányt, azaz a bejelentés esetleges jogsértő publikációja nem minősül újdonságrontónak. Az elsőbbség igénylése nélkül tett külföldi bejelentések ugyanis ún. „első bejelentéseknek” számítanak a külföldi bejelentés megtételekor, és a legtöbb (közöttük valamennyi jelentősebb) ország szabadalmi törvénye tartalmazza a türelmi idő jogintézményét. Ennek alapján az újdonság megítélésénél a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját (jelen esetben a külföldi bejelentés napját) legfeljebb hat (egyes országokban tizenkét) hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye. Ezeknél a bejelentéseknél pedig éppen egy hathónapos időszakról van szó, az uniós elsőbbségi év letelte és a kötelező közzététel időpontja között, így a külföldi oltalomszerzési eljárásokban a türelmi idő jogintézményével valamennyi érintett bejelentő élni tud a bejelentések jogsértő nyilvánosságra jutása esetén is. Ha egy ügyfél a külföldi iparjogvédelmi hatóság előtt élni kíván a türelmi idő kedvezményével, ennek alátámasztására az SZTNH kész igazolást adni arról, hogy a nyilvánosságra jutás jogsértés következményeként történt meg.

*

Az érintett ügyfelek számára az SZTNH konzultációs lehetőséget is biztosít a konzultacio [169] hipo [961] gov [961] hu e-mail címen.  Kérdéseiket az erre a címre küldött elektronikus levélben tehetik fel, és itt jelenthetik be a visszaéléssel összefüggő konkrét konzultáció iránti igényüket is.