Mit vizsgál a Hivatal?

Ha a bejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, és megfizették a bejelentési díjat, az SZTNH a minta ábrázolása alapján – figyelemmel a minta szerinti termék megnevezésére – elvégzi a mintaoltalmi bejelentés alaki és érdemi vizsgálatát, és az újdonságkutatást.

Az eljárás folyamatát a bejelentés érkezésétől az alábbi ábra szemlélteti.

 

/A nagyításhoz katt a képre/ 

 

A bejelentési díj befizetése után a vizsgálat első szakaszát, az alaki vizsgálatot, kezdi meg a Hivatal. Ekkor a bejelentési kérelem és annak mellékletei helyességének ellenőrzése történik, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény és a formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet előírásai alapján. Ilyenek egyebek között a minta ábrázolásának sajátosságaira vonatkozó előírások, a minta szerinti termék megnevezésének megadásakor figyelembe veendő szempontok, illetve a bejelentés egyéb kellékeit meghatározó szabályok. Az alaki szabályokra egyrészt a bejelentés, illetve mintaoltalom áttekinthetősége és kezelhetősége miatt van szükség, másrészt az egységes forma megkönnyíti a mintaoltalmak összehasonlítását, és az eligazodást az oltalmak között. Az alaki szabályoknak megfelelő bejelentés összeállításához segítséget nyújt a Hivatal Bejelentési Útmutatója.

Ha a vizsgálat során a Hivatal alaki hiányosságot állapít meg, a bejelentőt hiánypótlásra hívja fel, melyben részletesen leírja a javítandó hibákat, és hogy milyen beadványt szükséges benyújtani a hiánypótlásban. Ha a bejelentő a felhívás átvételétől számított két hónapon belül nem válaszol arra, akkor a Hivatal a bejelentést visszavontnak tekinti. Ha a hiánypótlás nem orvosolja a felhívásban jelölt hibákat, akkor a Hivatal a bejelentést egészében – olyan hiányosság esetében, amely az egyes mintákhoz köthető, csak a kifogásolt minták tekintetében – elutasítja.

Ha a bejelentés a jogszabályi rendelkezésekben foglalt minden alaki előírásnak megfelel, akkor a Hivatal áttér a bejelentés érdemi vizsgálatára. Ekkor történik az újdonságkutatás, az egyéni jelleg és az újdonság vizsgálata, és az oltalomból való kizáró okok vizsgálata. Amennyiben az érdemi vizsgálat során felmerül valamilyen, törvényben meghatározott oltalomból kizáró ok (például nem részesülhet oltalomban a minta, ha közerkölcsbe vagy közrendbe ütközik; nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye) vagy a Hivatal talál a minta újdonságát vagy egyéni jellegét érintő korábban nyilvánosságra jutott mintát, akkor a Hivatal nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt. Az alaki szabályoktól eltérően az érdemi követelmények elsősorban a minta oltalmazhatóságára vonatkoznak. A Hivatal által végzett érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta

  • megfelel-e a jogszabályban meghatározott minta fogalmának, azaz valamely termék egészének vagy részének megjelenése;
  • kielégíti-e az újdonság és az egyéni jelleg követelményeket;
  • nincs-e kizárva az oltalomból.

Ha a bejelentő két hónapon belül nem nyilatkozik a felhívásban foglalt érdemi kifogásokkal kapcsolatban, akkor a Hivatal a bejelentést részben vagy egészben visszavontnak tekinti. Amennyiben az érdemi kifogás a nyilatkozat figyelembevételével is fennáll, akkor a Hivatal a bejelentést elutasítja. Amennyiben a bejelentő érdemben nyilatkozik a felhívásban foglaltak kapcsán, és a nyilatkozat figyelembevételével a bejelentés már teljesíti az érdemi követelményeket, akkor a Hivatal dönt az oltalom megadásáról.